Második rész - Halálából feléledt

Visszatért

Tartalom: Ő Kit Nem Nevezünk Nevén szellemjárása

Fontos szereplők: Draco Malfoy, Harry Potter, Ron Weasley, Hermione Granger, Mógus Professzor, Voldemort Nagyúr

Említésre kerül: Dumbledore, Lucius és Narcissa Malfoy, Bellatrix Lestrange,.

Egyéb megjegyzés: Trágár szavak.

,,Tudok arról, hogy iskolatársam, Harry James Potter a kiválasztott, csak Ő tuja megölni Tudjuk kit, és reménykedek benne, hogy egy napon teljesíti ezt a célt.”

A rémálmom vált valóra… Visszatért, ki megkeserítette így is borzalmas életem, ki miatt rokonaim lettek idióták, egyszerűen feldolgozhatatlan.  Miért? A kurva életbe is, miért?! Már majdnem normális életem volt, z nélkül, az idióta némber nélkül, ki meghalt, de nem, még mindig él, de csak lélek, de ahogyan ismerem, meg fog erősödn, és testet fog ölteni. Apám, anyám és nagynéném, a három ember kit gyűlölök a förtelmes életemben, mert ha ők nem lettek volna, akkor az életem nem lenne ilyen szar! Bedőltek, bedőltek a cseleknek, amiket Voldemort kitervelt, sok jót, hatalmat és még az Isten se tudja miféle dolgokat ígért nekik, ha melléje állnak.

Nem szeret engem a világ. Nyomorult sorsom beteljesedik, az egyik tiltott átok miatt fogok meghalni, mert nem tettem azt, amit a bizonyos „Nagyúr” akart.

*Visszaemlékezés*

A Bölcsek köve, Dumbledorenak valamiért kellet az a kő, hiszen aki használja halhatatlan lesz. Kigondolta volna, hogy a követ Mógus professzorban élő Voldemort meg akarja szerezni? Senki sem, de ez mégis így lett. Potter, Weasley és Granger legalább megakadályozták ezt az egészet. Egy túlélő, egy szerencsétlen és egy sárvérű. Szép kis hármas mit ne mondjak.

Pitonra gyanakodtak, nem Mógusra, csak mert a Troll-támadáskor egy nagy seb éklenkedett. Ha tudnák, hogy ő csak védelemre tört. Pottert is ő mentette meg a seprűről való leesés ellen, de még akkor sem hittek neki.

A vész elhárítása után, a három jómadár a 3. emelet tiltott részéhez értek, ahol megtalálták Bolyhoskát, ki egy átjárót őrzött a kőhöz. Harry, Ron és Hermione lejutottak oda, és egy növényen „átszívta” őket a bejárathoz. De ott is csel várta őket. Kulcs kellett a zárba, amit Potter természetesen észrevett, biztos a szemüvege miatt, és seprűre ülve elkapta a megfelelő kulcsot.

Beljebb a legutolsó bemenetelhez szükséges próba várta őket, varázslósakk.

Ron sokszor játszotta ezt a játékot, így természetes, hogy átjutottak rajta, de Ront leütötték, így ő megsebesült, de Harry mattot adott így fojtathatta útját.

Bent olyan dolog várta, amire sohasam gondolt, Mógus professzor Edevis tükrében nézegette magát, majd szóba elegyedett Potterrel:

-Hogyan működik ez a tükör? Nézz bele Potter! Nézz bele, és áruld el mit látsz!

Közben Mógus letekerte a fejéről a kendőt, a tarkóján megjelent a Nagyúr, ki elmesélte, hogy miért is él így, mit okozott neki Harry.

Harry azt látta, hogy a zsebében megtalálja a Bölcsek kövét, nem veszett el, nem lopták el, biztonágban van.

-Magamat látom, kviddicsezés közben.

-Hazudik-suttogta Voldemort.

-Mond el az igazat!-ordította Mógus.

És ekkor harcba száltak egymással, a professzor Harry menekülését megelőzve tűzfalat állított fel egy egyszerű varázslattal. Potter a zsebében tényleg megtalálta a követ, ám egy óvatlan pillanatban elbotlot, a kő pedig kicsúszott a kezéből, Mógus élt az alkalommal, ám  a fiú hozzáért a professzor kezéhez, ami kő módjára elkezdett porrá változni, mintha morzsolták volna, ugyanezt tette az arcával is, míg végül Mógus porrá lett, Voldemort pedig lélek formájában elszökött.

Harry, Ron és Hermione megmenekültek, Dumbledore mindenkinek pluszpontokat adott a vacsorazárón, még Longbottomnak is, ki megpróbálta őket feltartóztatni. A kő megsemmisült, nem lesz vele több baj.

Kis hősök lettek ők, lesznek olyanok, kik majd harcba szállhatnak a kurva erős Nagyúrral.

Egész évi örömöm szinte nem is volt, de az év vége borzalmas lett.

És hogy én honnan tudok mindenről, ami a csapóajtón át történt? Ott voltam, és figyeltem mindent.